Az Ashton módszerről röviden

Aki a benzodiazepinek helyes csökkentése után olvas vagy érdeklődik, bizonyosan találkozhat a benzodiazepin elhagyás ún. Ashton módszerével. A módszert Professzor C. Heather Ashton dolgozta ki az 1980-as, 1990-es években. Az általa készített ún. Ashton kézikönyv és kiegészítései ezen az oldalon is letölthetők. A néhai Professzor Ashton pszichofarmakológus volt, és Newcastle upon Tyne-i (UK) klinikáján számos embernek segített csökkeneni és abbahagyni a benzodiazepineket. Sokáig az Ő könyve volt az első, amely elismerte a benzodiazepinekkel kapcsolatos problémákat, munkája valóságos kincs: Ő tárgyalta egyedül a benzodiazepinekkel kapcsolatos problémákat, a helyes csökkententés szabályait és fontosságát, ugyanő ismerte fel először, hogy a túl györs csökkentés és elhagyás ún. elhúzódó elvonási szindróma formájában nyilvánulhat meg (angolul: protracted withdrawal syndrome, újabban: BIND). Utóbbi jelenség sajnos még ma is igen kevéssé ismert az egészségügyi ellátásban. 

(Figyelem: a csökkentés általános szabályait és módszereit itt tárgyaljuk. )

A Professzor Ashton által kidolgozott módszer lényege a következő, dióhéjban:

A szedett rövidebb félélet-idejű benzodiazepineket (pl, Frontin, Rivotril, Loranxil, vagy altató) kivétel nélkül diazepamra (Valium, Seduxen) vagy klórdiazepoxidra (Elenium) váltotta át, egy átváltási táblázat segítségével (lásd lent is). Azért használta inkább az utóbbiakat, mert ezek a hosszú félélet-idejű benzodiazepinek a gyógyszerhatás egyenletesebb eloszlását biztosítják, és így az interdózis megvonás is jobban elkerülhető velük, ami kifejezettebb lehet, ahogyan előre haladunk a csökkentésben.

(Lényeges megjegyzés: Az emberek egy része a diazepammal való csökkentést, tehát az Ashton módszert nem tolerálja jól, vagy nincs erre egyáltalán lehetőségük: Ők direkt tudnak az eredeti benzodiazepinről is csökkenteni, tehát közvetlenül Frontinról, Rivotrilról, Loranxilról, stb., betartva a már korábban említett szabályt, hogy mindig legfeljebb a jelenlegi dózisuk 5-10 százalékát vonják el 3-4 hetente. Az Ashton módszer tehát továbbra is csak egy lehetőség, alkalmazása nem feltétele a sikeres csökkentésnek és a benzodiazepinek abbahagyásának. Folytatom...)

Az Ashton módszerre rövid példa a megértés segítése érdekében: 

Az átváltás sosem egy lépésben történik, hanem a szedett dózisok egyszerre csupán kis hányadát váltja át diazepamra. Napi 3x2 mg alprazolamot (Frontin, Xanax) szeretnénk a példában átváltani diazepamra.

Tehát az eredeti dózisok:

A módszer szerint egyszerre csak egy napszak gyógyszeradagjának csak egy részét váltjuk át diazepamra, majd 1 vagy 2 hét várakozás történik a hosszú hatású benzodiazepin stabil szintjének felépüléséért. Mivel az általa biztosított ekvivalencia táblázat szerint 0,5 mg alprazolam (Frontin, Xanax) 10 mg diazepammal (Seduxen, Valium) ekvivalens (lásd részletesen lent), így a módszere szerint az átváltás kezdetén az új adagolás a következő lesz:

Egy héttel később az esti adag újabb részét váltjuk át diazepamra, tehát:

Újabb egy héttel később a reggeli dózisból vátunk át:

Újabb hét elteltével a reggeli dózis újabb részletét váltjuk át, majd egy héttel később már a déli adagból is átváltunk, stb.

Az Ashton kézikönyv az átváltás előrehaladtával - tehát a gyógyszer szintjének fokozatos felépülésével, lassan, a benzodiazepinek napi összes adagját is csökkenti, és az eredeti benzodiazepint (jelen esetben alprazolamot) elhagyja. Természetesen mindenki a saját egyéni tűrőképessége és az elvonási tünetei szerint kell haladjon. Lesznek olyanok, akiknek ez a tempó lassú, de bizonyára olyanok is, akiknek az Ashton módszer éppen túl gyors.

A csökkentés következő szakaszában, a dózis teljes átváltása után (lásd részleteiben az Ashton kézikönyvet) hetente 1-2 mg-mal csökkentjük a diazepam napi adagját (lásd a kézikönyv 25. oldala, vagy lentebb a bejegyzésben). 

Az Ashton kézikönyv letölthető itt.

Ekvivalencia táblázat az Ashton kézikönyvből: 

A diazepam csökkentése az átváltás és csökkentés előrehaladott fázisában:

Figyelem!

A honlapon megjelenő információk, adatok, kizárólag tájékoztató jellegűek, azok teljességéért, pontosságáért,a honlap tulajdonosa felelősséget nem vállal. Az információk és tünetlisták nem diagnosztizálásra vagy orvosi tanácsadás helyettesítésére szolgálnak. Ha riasztó tüneteket tapasztal, különösen potenciálisan veszélyeseket, mint például magas vérnyomás, egyoldali gyengeség, elmosódott beszéd, arcizomgyengeség, mellkasi fájdalom, légszomj stb., azonnal keresse fel a legközelebbi sürgősségi osztályt vagy klinikát, orvosát az egyéb okok kizárása érdekében, vagy hívja a 112-t.