A fizikai dependencia, a tolerancia és a pszichológiai függőség (addikció) különálló és különböző jelenségek, amelyeket gyakran összekevernek. Klinikai következményeik és kezelésük jelentősen eltér, fontos, hogy a pontos fogalmazásra ügyeljünk, mert a tévesen használt kifejezések és pontatlanságok mind a pszichológiai függőségben, mind a dependenciában szenvedők részére igen káros terápiás következményekkel járhatnak.
A legtöbb beteg, aki kedvezőtlen hatásokat és/vagy benzodiazepin elvonási szindrómát tapasztal, nem hagyományos értelemben vett “függő”. Az orvosi irodalomban széles körben ismert, hogy a fizikai dependencia sokféle gyógyszer hosszú távú használatával kialakulhat. Ide tartoznak például a béta-blokkolók, alfa-2 adrenerg ágensek, kortikoszteroidok, protonpumpa-gátlók, antidepresszánsok és más gyógyszerek, amelyek nem kapcsolhatók gyógyszerkereső és sóvárgó (tehát pszichológiai értelemben vett “függő”) viselkedéshez. A fizikai dependencia a szervezet részéről tehát élettani alkalmazkodást jelent egy szer jelenlétével szemben, ami elvonási szindrómában nyilvánul meg: az elvonási tüneteket hirtelen abbahagyás, gyors adagcsökkentés, a gyógyszer vérszintjének csökkenése és/vagy egy antagonista beadása idézheti elő. A fizikai dependencia akkor is kialakulhat, ha a gyógyszert nem különösebben magas, és terápiás tartományban szedik.
A tolerancia harmadik, különböző fogalom: egy szintén élettani alkalmazkodási állapotot takar, amelyet az idő múlásával a gyógyszerhatás csökkenése és gyógyszerszedés közben jelentkező elvonási tünetek megjelenése jellemez.
A benzodiazepint terápiásan használó emberek jelentős része tehát fizikai dependenciát tapasztal, amelyek – mint ezt korábbi bejegyzésben részleteztem – magukban foglalhatják a gyógyszertoleranciát is, valamint és az adagok közötti elvonási tüneteket (interdózis elvonást) is. Ezek megjelenésükben hasonlíthatnak a ugyan pszichológiai függőségre, de nem azok: a benzodiazepinek terápiás használatából eredő elvonási szindróma kizárólag eléttani probléma, nem pszichológiai függőség.
A legszélesebb körben elfogadott megközelítés a fizikai dependencia visszafordítására a benzodiazepinekkel szemben az igen lassú csökkentés, néha diazepam helyettesítő csökkentéssel kombinálva, hogy minimalizálják a súlyos – néha évekig tartó – elvonási szindróma kockázatát.
Forrás: benzoinfo.com
Figyelem!
A honlapon megjelenő információk, adatok, kizárólag tájékoztató jellegűek, azok teljességéért, pontosságáért,a honlap tulajdonosa felelősséget nem vállal. Az információk és tünetlisták nem diagnosztizálásra vagy orvosi tanácsadás helyettesítésére szolgálnak. Ha riasztó tüneteket tapasztal, különösen potenciálisan veszélyeseket, mint például magas vérnyomás, egyoldali gyengeség, elmosódott beszéd, arcizomgyengeség, mellkasi fájdalom, légszomj stb., azonnal keresse fel a legközelebbi sürgősségi osztályt vagy orvosát az egyéb okok kizárása érdekében, vagy hívja a 112-t.