Miután beszéltünk arról, milyen nemkívánatos hatásokkal járhat a benzodiazepin gyógyszerek túl gyors csökkentése, vagy hirtelen elhagyása, érdemes tárgyalni azt is, hogyan lehet őket biztonságosan elhagyni. Az alábbi módszerekkel és csökkentési sebességgel elkerülhetőek a súlyos megvonási tünetek és az elhúzódó elvonási szindróma is. Az elvonás javasolt üteme nemcsak a benzodiazepinekre, hanem általában minden pszichiátriai gyógyszerre igaz: antidepresszánsokra, antipszichotikumokra, gabapentinoidokra is érvényes. 

Az azonnali (colt turkey) vagy túl hirtelen elhagyás hosszú távú használat után hosszú hónapokig, esetlegesen évekig tartó, súlyos elvonási szindrómát eredményezhet, ezért feltétlenül el kell kerülni. 

Biztonságos csökkentési módszerek

A biztonságos csökkentés alapvetően három módon történhet:

• a gyógyszer mennyiségének (tabletta tömegének) bizonyos időközönként való csökkentése, mely a leggyakoribb módszer. Itt átlagosan az aktív hatóanyag 5-10%-át vonják el 3-4 hetente, de szükség esetén természetesen ennél lassabban is lehet haladni. Angol nyelven „cut and hold“, tehát „vágás és tartás“ módszerként olvashatsz róla. Erről a módszerről fogok elterjedtsége miatt részletessebben, de mégis lényegretörően írni. 
• mikrocsökkentéssel, azaz igen-igen kis mennyiségek rendszeresebb elvonásával (ilyen pl. 0,001 mg napi elvonása). Erről angol nyelven “microtaper” kifejezés alatt olvashatsz. Használói szerint ezzel a módszerrel jobban tolerálhatók a tünetek. A módszer hátránya azonban, hogy az iden kis adagok kiszámításában pontossági problémák adódhatnak.
• különböző folyadékokat használó módszerekkel, "titrálással" (szuszpenzió készítése víz vagy tej segítségével).

Sajnos a legtöbb benzodiazepin nem áll rendelkezésre olyan kis dózisban, amely megkönnyítené a csökkentést. Ezért szinte minden esetben szükség van a tabletták előzetes porrá zúzására, vagy folyadék (víz, tej) segítségével szuszpenzió készítésére.

Csökkentés tabletta tömegéből 3-4 hetente

A “vágás és tartás” módszer esetén a dózist a jelenlegi adag legfeljebb 5-10 %-ával csökkentjük 3-4 hetene. A tünetek enyhüléséhez egy-egy csökkentés után 3-4 hétnél több időre is szükség lehet, ilyenkor természetesen hosszabb ideig is lehet tartani az adott adagot, és hosszabb ideig szünetet lehet tartani a csökkentésben. Mindig érdemes elkerülni a súlyos megvonási tüneteket.

A csökkentés szabályai

Fontos megjegyezni, hogy mindig az épp aktuális, tehát már csökkentett adag 5-10%-ával csökkentsük a dózist, ami ún. hiperbolikus csökkentést eredményez. Nem a kezdeti, eredeti napi dózist vesszük tehát figyelembe a csökkentési folyamat során, mert az túl gyors, lineáris csökkentést eredményezne.

Tehát például 1 mg napi gyógyszeradag esetén az első lépésben 0,9 mg aktív hatóanyagnak megfelelő tömegre csökkentünk, ezután 0,81 mg a következő lépés, majd a következő adag 0,729 mg, majd 0,656 mg, 0,590 mg, 0,531 mg, és így tovább…

Látható, hogy az így alkalmazott (hiperbolikus) csökkentés kellően lassú és biztonságos, megelőzhetőek vele a súlyos elvonási tünetek, de ami a legfontosabb, az elhúzódó elvonási szindróma. Igen alacsony dózisok elérésekor már vissza lehet térni a lineáris csökkentési metódusra, egyéni döntéstől függően természetesen.

A csökkentéshez szükséges felszerelés

A ”vágás és tartás” módszerhez a következőkre lesz szükséged:

• Nagyon pontos precíziós mérleg, ún. ékszermérleg, ami 0,001 g-ig mér
• Mozsár és törő, vagy egyéb eszköz, amivel a tablettákat feltöröd
• Kés vagy spatula, esetleg ecset, mérőkanál a kis mennyiségű por adagolásához és kiméréséhez
• Több kisebb műanyag doboz
• Esetlegesen üres kapszulák, ha magaddal kell vinned több adagot
• Jegyzetfüzet, számológép, ceruza a pontos dokumentáció érdekében elengedhetetlen

Fontos teendők csökkentés előtt

Az ékszermérleget feltétlenül kalibrálni kell használat előtt, és meg kell róla győződni, hogy az elem kellő töltéssel rendelkezik. Nem érdemes túl olcsó mérleget vásárolni, épp ellenkezőleg: a megbízható forgalmazó, kicsivel magasabb ár jobb méréseket eredményezhet.

Minden egyes új doboz gyógyszer esetén érdemes 10 egész tabletta tömegét lemérni és ebből átlagot vonni azért, hogy a tabletták tömegében való ingadozásokat elkerüljük. A kapott érték lesz az adott doboz gyógyszert illetően egy tabletta tömege.

A mérleggel való csökkentés folyamata

“Vágás és tartás” módszer esetén tabletták tömegét fogjuk felhasználni az aktív hatóanyag mennyiségének kiszámítására. A tabletta az aktív hatóanyagon kívül ugyanis egyéb segédösszetevőket is tartalmaz: talcumot, adalékokat, bevonatot, stb.

Példa: 1 mg aktív hatóanyagot tartalmazó tabletta tömege például átlagosan ékszermérlegen 0,17 g. Ha az 1 mg aktív hatóanyagot 10%-al szeretném csökkenteni, a tabletta tömegét is 10%-al kell csökkentenem. Tehát a 0,81 mg aktív hatóanyag kiszámításához a 0,17 g tömeg 10%-os csökkentésével kell számoljak, ami az ékszermérlegen 0,153 g lesz, és így tovább.

A fent említett módszerrel ugyan a dózis csökkentése hosszabb ideig tarthat, de tolerálhatóak lesznek az elvonási tünetek, és ezzel elkerülhetőek a súlyosabb, sokszor évekig tartó szövődmények.

Milyen dózisnál lehet végleg elhagyni a gyógyszert?

Az eddigi tapasztalatok szerint ilyen dózisok esetében hagyható el biztonsággal a gyógyszer:

Alprazolam (Frontin, Xanax): 0,025 mg

Clonazepam (Rivotril, Klonopin): 0,025 mg

Lorazepam (pl. Loranxil): 0,05 mg

Diazepam (Seduxen, Valium): 0,5 mg

Mikrocsökkentés

A mikrocsökkentés apró, gyakori, akár napi szintű, igen kicsi dózissal való csökkentést jelent. Ezek a csökkentések sem haladhatják meg az aktuális dózis 5-10%-os csökkentését havonta összesen.

A mikrocsökkentés segítésével a fokozatosabb elhagyásnak köszönhetően még jobban tud alkalmazkodni az idegrendszer a gyógyszer adagjának csökkentéséhez. Ami a módszert illeti, történhet  a fenti, “vágás és tartás” vagy folyadék módszerekkel is, a lényeg, hogy nagyon apró, pl 0,001 g szintű csökkentésről van szó. A mikrocsökkentéshez elengedhetetlen a nagyon alapos dokumentáció és egy fenti csökkentési módszer igen körültekintő alkalmazása.

Titrálási módszerek

Az online közösségben ismert, laikusok által kidolgozott folyadékkal való csökkentési módszer a "titrálás". Egyesek vízzel, mások tejjel (3,5%) való titrálást használnak. Fontos szem előtt tartani, hogy a benzodiazepinek tabletta formájában nem oldódnak fel víz vagy tejben, hanem szuszpenziót hoznak létre. Ezért nagyon fontos ezeket a “készítményeket” kellően felrázni minden esetben, ha használjuk öket, vagy épp kimérünk belőlük.

A tej előnyös lehet amiatt, hogy viszkózusabb, a benne lévő zsír a gyógyszer szuszpenzió egyenletesebb hatóanyag-eloszlását teszi lehetővé. Hátránya természetesen, hogy romlandó. 

A folyamat során a szétszúzott tablettákat meghatározott mennyiségű folyadékkal együtt alaposan felrázzák (pl 100 ml, 300 ml, fontos, hogy ez mindig ugyanannyi legyen). Egy fecskendő segítségével kis mennyiségű folyadékot (milliliterben mérve) ebből a szuszpenzióból eltávolítanak, a maradékot pedig elfogyasztják.

A módszer előnye, hogy amennyiben valakinek kézre esik, kellő óvatossággal még pontosabb és kisebb csökkentéseket alkalmazhatunk.

(Illusztráció - felszerelés benzó csökkentéshez)

Figyelem!

A honlapon megjelenő információk, adatok, kizárólag tájékoztató jellegűek, azok teljességéért, pontosságáért,a honlap tulajdonosa felelősséget nem vállal. Az információk és tünetlisták nem diagnosztizálásra vagy orvosi tanácsadás helyettesítésére szolgálnak. Ha riasztó tüneteket tapasztal, különösen potenciálisan veszélyeseket, mint például magas vérnyomás, egyoldali gyengeség, elmosódott beszéd, arcizomgyengeség, mellkasi fájdalom, légszomj stb., azonnal keresse fel a legközelebbi sürgősségi osztályt vagy klinikát, orvosát az egyéb okok kizárása érdekében, vagy hívja a 112-t.